GRÜNSTEIN KLETTERSTEIG

Németország, Schönau am Königssee Nehézség: D-E
Hegység, csúcs, fal:
Berchtesgadener Alpok,
Grünstein 1304 m
Kiindulópont
Königssee parkoló
Teljes szintkülönbség:
700 m
Mászás:
410 m
Időtartam:
A beszállásig: 45 p

A mászás: 2-3 h
Lefelé: 1 h
Összesen: 4-5 h

Kiépítés
Rossz Tűrhető Jó Kiváló
Fekvés: déli
mapkeszul1

Részletes beszámoló

Megközelíthetőség:
A1 autópálya Hegyeshalom – Bécs – Salzburg után délnek az A10 autópálya, Grödignél jobra letérnünk Berchtesgaden felé. Innen tovább Schönau am Königssee felé, majd a tó előtti (fizetős) parkolóban hagyjuk a kocsit.

Már a parkolóban megtaláljuk a sárga útjelző táblákat, ezen a Grünstein feliratot keressük. A jelzések egy remek kis fedett hídon keresztül vezetnek át a tóból kifolyó patakon, majd réteken átvágva kerülünk közelebb a fölöttünk tornyosuló sziklás hegycsúcshoz. A rét végén a klettersteig feliratú táblák állítanak rá a fölfelé vezető szekérútra, amelynek egyik kanyarjából ágazik ki a fal tövébe vezető ösvény, itt tábla mutatja be a falat és a mászást. A fallal szemben állva jobbra a nehéz, balra a könnyű (Izidor variante) útvonalváltozat indul.

A túra leírása:

Vagányok jobbra, családosok balra! Ez lehetne a mottója a steig beszállásának. Ha a nehéz változat mellett döntünk, készüljünk föl egy ugyancsak kimerítő mászásra. Szerencsére (?) ez a szakasz nem túl hosszú, 100 m körül lehet, fejünk fölött látjuk a végét jelző függőhidat.

A beszállás egy kisebb áthajlással indul (D), ahol mindjárt elgondolkozhatunk, hogy ha ez a D, akkor milyen lesz a D-E? Sokat azért ne meditáljunk, ha ez túl nehéznek tűnik, gyorsan nyergeljünk át az Izidor variantéra, mert kicsit följebb érve körülményes lesz a visszamászás! A drótkötél egyenesen fölfelé tart a meredek, poros falon, a kampósor mellett (D). Mégsem pusztán kampóról kampóra lépkedünk, mint egy tyúklétrán: elég ritkásan helyezték el őket, közben és a kampók mellett is meg kell találnunk az apró, vagy nem is létező lépéseket, fogásokat a falon.

Egy némiképp könnyebb átkötés (C-D) és egy kissé balra vezető meredek falszakasz (C-D) vezet át a steig látványos traverzébe (D). A balra és fölfelé vezető drótkötélen kívül itt nincs egyéb mászósegítség, a fal pedig meredek és leginkább a cipőtalp tapadása az, amivel be kell érnünk. Erőből tekerjünk át ezen a szakaszon, mert csak a pihenőszárba belelógva lesz módunk szusszanni, ha nagyon bedurranna a bicepszünk.

Erőre pedig ugyancsak szükség lesz még, mert a traverz után erős kis felszökés következik egy kisebb áthajláson (D). Ezt leküzdve újabb kitett peremre érünk (C), ez vezet át a kulcshelyet jelentő Klammer Wandl alá (D). A függőleges, felső szakaszán kissé áthajló falszakasz félelmetes látványt nyújt alulról, dacára az esésirányban végigvezetett kampósornak. A felszökés előtt van módunk szusszanni, „kilógatni” karjainkat. Aztán hajrá! No, ez sem egyszerű lépcsősor: a fal kidől, a lépcsőfokok oldalra dőlnek, bal lábbal minduntalan ki kell támasztanunk a sima falon. A vége visszahajlik (D-E), itt erőből kell fölrángatni magunkat. Leküzdve az áthajlást kisebb platóra érünk, ismét lehet pihenni.

Előttünk a tényleges kulcshely, egy brutálisnak tűnő áthajlás (D-E). Igaz, itt nincs mélység a talpunk alatt, pár méter az egész, és ki van kampózva. Ettől függetlenül kőkemény pár mozdulatra lesz szükség, utána biztos eszünkbe ötlik majd, hogy másutt az ilyesmi azért megéri az E-t.

Az utolsó erőpróba a függőhíd, de ez már nem jelenthet komolyabb problémát, bár a közepén rendesen beleng az egész tákolmány.

A híd túlvégén találkozik utunk a lentről érkező könnyebb, Izidor variante útszakasszal, innen már a közös második szakasz következik. A steig jellemzően egy sziklabordát harántol fölfelé a gerincig, a kisebb mászószakaszokat könnyebb vagy gyalogló részek kötik össze. Egy fordulót követően mindjárt fölkapaszkodunk egy meredekebb felszökésen (C), majd jön a híres átlépés egy hasadék fölött (B-C), itt remek fotókat lehet készíteni, a precíz németek a fotósnak külön kiépítették a helyét a beszögellés alatt. Némi gyaloglás után egy újabb meredek falacskát kell megmásznunk (C), majd hosszabb gyaloglós, könnyű mászós szakasz következik (A). Elérkezünk a mászás utolsó izgalmasabb részéhez: egy kitett, látványos sziklabordát kerülünk meg (B-C), majd a túloldalán meredeken mászunk fölfelé (C). Egy újabb fordulót követően sziklapárkányra érünk (B), innen előbb kicsit fölmászunk, majd egy kisebb plató túloldalán leereszkedünk (B) a sziklafal tövébe. A törmelékes terepen a fal mentén kapaszkodunk föl (A-B), végül egy látványos, körpanorámás helyen elérjük a főgerincet.

Megpihenhetünk egy padon, majd a meredeken emelkedő, itt-ott keskeny gerincélen vezetett gyalogösvényen érünk a Grünstein csúcsára.

Lemenet:
Jelzett ösvény indul le a csúcsról. Hamarosan elérjük a Grünstein-Hüttét, ahol enni, inni lehet a szép teraszon. A Hüttétől egyértelmű a lemenet az erdei ösvényen a beszállásig, majd vissza a parkolóhoz a már ismert úton.

Megjegyzés:
A jobb kéz felé induló nehéz verzió kőkemény mászást jelent csak gyakorlott klettersteigezőknek, igen jó karizmokkal, jól tapadó cipőben. A fal tövénél álló tábla rendkívül megtévesztő a nehézség tekintetében: eszerint a nehéz változat mindössze C-D, a függőleges, karizmokat megdolgoztató kezdőfal pedig B, B-C.

Valójában egy jellemzően erős D, itt-ott D-E nehézségű útról van szó. Meglepően nehéz a mászás a kisebb áthajlással induló függőleges kezdőfalon (másutt erre akár a D-E szintet is megadják), majd az izmos, lépés nélküli traverzben. Bár az útvonal vaskampók sokaságát tartalmazza, ezek elhelyezése csak részben könnyíti a mászást, és apró, természetes lépekkel, fogásokkal kell végig boldogulnunk, bíznunk a cipőtalp tapadásában. A végigkampózott Klammer-Wandl visszahajlik, ezért dolgoztatja meg rendesen a karizmokat. A fölötte található kis áthajlás erősen E-közeli nehézségű. Pihenőhelyet is csak alig-alig találunk a falon. Mindezekből adódóan csúszós, esős időben eszünkbe ne jusson nekivágni! Az útszakasz igazán német, abban az értelemben, hogy a lépéstávok, átakasztások tekintetében kb. két méteres emberekre tervezték.

Mindezen nehézségek megkerülhetők a bal kézre induló Izidor variante útvonalon (B-C). Fölötte, az immár egyesült útvonalon a C fokozatnál nincs nehezebb szakasz.

Mászható időszak:
május-október

Menedékház:
Grünstein-Hütte (1220 m)

Felszerelés:
Sisak, klettersteig-szett, kesztyű

Hasonló klettersteig:
HTL-steig
Reinhard-Schiestl klettersteig

Nehézség értékelése:

Saját értékelés: D-E (E?)

bergsteigen.at: D-E

klettersteig.de:  D-E

Egy könnyebb (Izidor variante, B-C) és egy nehéz (D-E) változattal induló, a továbbiakban C nehézségű modern sportklettersteig nagyon szép környezetben. A biztosítás tökéletesen kiépített. A nehéz változat csak felkészült és erős karizmokkal bíró, technikás mászóknak javasolt, kizárólag száraz viszonyok között.

1 megjegyzés »

  1. [...] Grünstein klettersteigről részletesebben itt olvashatsz! Cimkék: [...]

Megjegyzés hozzáfűzése

A megjegyzés hozzáfűzéséhez be kell lépnie