Részletes beszámoló

Megközelíthetőség:
Az ausztriai A1 majd A12 autópályákon Innbruckig. Innen a Brenner felé, majd jobbra a Stubaitalba fordulunk be. Fulpmesnél jobbra letérünk a Kreuzjochbahn lift felé (tábla jelzi végig) és a lift alsó állomásánál hagyjuk a kocsit.

A lifttel fölmegyünk a Kreuzjoch-hoz (2136 m), ahonnan a csúcs és az egész útvonal végigtekinthető. Lefelé indulunk a völgyben a Zirmachalm felé, majd ezt elhagyva egy nagy kanyar után balra ösvény ágazik ki a beszállás felé (itt valóságos kőember kertet találunk, illetve tábla is van). Törmelékes ösvényen, jelzés mentén érünk a fal tövébe, jókora, falra festett jel mutatja, ahol a mászás indul.

A túra leírása:
A Egy erőteljes, kissé visszahajló falon indul a mászás (D), amit leginkább a laza drót tesz igazán nehézzé. Ehhez viszont jobb az elején hozzászokni, mert végig ilyen lesz. Pár vaskampón lépkedünk a kezdő szakaszon, de nem sok ilyesmivel fogunk találkozni följebb, inkább a sziklalépésekkel, fogásokkal kell boldogulnunk a drótkötél mellett.

A beszállófal fölött egy szűk bevágás következik (B-C). Hosszan mászunk föl jól tagolt sziklákon, itt-ott vaskampókkal támogatva, rövidebb gyaloglós szakaszokkal meg-megszakítva, jellemzően B, helyenként C nehézségben. Egy meredek bevágás után függőleges falszakasz következik (C, vaskampók), majd egy kisebb csorbába érünk. Jókora sziklafal magasodik előttünk, a tetején különös, sisakszerű sziklaalakzattal. A steig ezen a falon vezet föl (C, C-D), a mászás nem túl nehéz, de némileg kitett. Itt is vaskampók segítik a nehezebb részeket. Fölérve megkerüljük a „sisakot” és egy rövidebb kapaszkodás után füves platóra érünk. Elég hosszan gyalogolunk fölfelé, illetve olykor könnyebb sziklamászással küzdünk le sziklás szakaszokat. (max. UIAA 1). A gerincre érve egy sziklapillér tetején kisebb hasadékon kell átlépnünk vagy ugranunk, itt drótkötél segít. Végül beérünk a csúcstömb alá, ahol szép, nem túl nehéz biztosított mászás következik még (B-C), majd egy sziklatornyot megkerülve fölérünk a csúcskereszthez.

Lemenet:
Az Ochsenwand Nordgrat klettersteigen, majd le a Schlickeralmhoz, innen tovább le a völgyön a lift középállomásáig (Mittelstation Froneben), majd innen gyalog vagy lifttel vissza a parkolóig.

Megjegyzés:
Nagyon szép hegyvidéken, extrém falak, sziklatornyok világában épített hosszú, kondícióigényes út haladóknak, és csak stabil, jó időben. A csúcson akár nyáron is havazhat, a gerinc pedig fokozottan villámcsapás veszélyes. Ivóvíz nincs az úton, 1-2 literre szükség lesz. Ne feledjük, a lemeneti út maga is egy C-s, teljes értékű klettersteig!

A beszállás megközelíthető a liftek kihagyásával is, ha egyszerűen fölgyaloglunk a parkolóból a völgyön keresztül a beszállásig – ekkor azonban a fölfele szintkülönbségnél mintegy 1700 méterrel kell számolnunk!

Mászható időszak:
június-október

Menedékház:
nincs

Felszerelés:
Sisak, klettersteig-szett, kesztyű

Hasonló klettersteig:
Alleghesi via ferrata
Giuseppe Olivieri via ferrata

Saját értékelés: D

bergsteigen.at: C-D

klettersteig.de: C

A beszállás első pár métere igen nehéz (D), majd fölötte a hosszú mászás nem túl nehéz (B, B-C, C), gyaloglórészekkel. Igazából az első 3-400 m a mászás, utána sokat gyalogolunk fölfelé, majd a csúcs alatti részeken kell mászni még. Kondícióigényes túra, látványos, a Dolomitokra emlékeztető környezetben.