Téli magashegyi túráink során mindig árnyként lebeg felettünk a lavinák rémképe. Ám ez a kép halványulhat, ha jobban megismerjük magát a jelenséget, és fel tudunk rá készülni.

Kép és szöveg: Farkas György

Hósuvadás, azaz lavina

A lavina szó manapság bekerült a nyelvünkbe, de eredetileg hósuvadásnak vagy hógörgetegnek nevezték. A jelenség lényege, hogy a hótömeg a gravitáció hatására lefelé törekszik. Ezt vagy lassan teszi (pl. a gleccserek mozgása) vagy hirtelen. Ilyen a hólavina.
Ilyenről akkor beszélünk, amikor egy „meredek” lejtőn a hóréteg megindul, elkezd csúszni. A csúszás során sebessége megnő és egyre nagyobb hótömeget mozgat meg. A hólavinák kialakulásánál szerepet kap a hórétegek tulajdonságának eltérése, a lejtő dőlésszöge, a talaj anyaga, a hőmérséklet és a szél.
A lavina lehet porhólavina, ilyenkor nagy tömegű, akár teljes hegyoldalnyi hó indulhat meg. A jelenséget nagy légnyomás kíséri, ami akár más hómezőket is megindíthat. Nehéz kitérni előle. A levegőben szálló hó miatt gyakori a fulladásos halál a nem betemetett áldozatoknál is. A porhólavina méretéből adódóan a betemetett áldozat megkeresése bonyolult, mivel nagy területről és nagy rárakódott hórétegről lehet szó. Az áldozat túlélési esélyeit növeli, hogy relatíve sok levegõ marad a betemetett áldozat körül. A porhólavina leginkább nagy hóesés után, gyakran ősszel következik be.
Deszkalavináról akkor beszélünk, amikor egy adott hómezőn valamilyen oknál fogva megindul egy hóréteg, mert az adott réteg és a másik hóréteg, vagy a talaj közötti súrlódási erő lecsökken. Ilyenkor a lavinának jól látható szélei vannak, a mérete az egész kicsiől a nagy kiterjedésûekig terjedhet. Anyaga sűrű, akár teljesen vizes is lehet. Sokszor az áldozat valamelyik része kilóg a lavinából vagy az elhagyott felszerelései vezetnek nyomra.
Kialakulás szempontjából lényeges, hogy 25-30 fokosnál enyhébb dőlésszögû lejtõn nem keletkezik lavina. Fontos viszont, hogy a már mozgásban lévő hótömeg magával ragadhatja az enyhe lejtő hómennyiségét. A 45 foknál meredekebb lejtõkön a nagyobb hórétegek nem maradnak meg, többnyire a havazás során folyamatosan lecsúsznak, de az innen lecsúszó hó kiváltója lehet az alatta elinduló lavinának.

Fontos a lejtő tájolása! A lavinabalesetek eloszlási aránya égtájak szerint is érdekes. A legtöbb (37%) ilyen jellegű baleset az északi lejtőkön történik. Ennek oka, hogy itt marad meg a legtöbb hó. A következő a keleti hegyoldalak (29%), amit szintén a kevés napsugárzás okozhat. Utána a nyugati oldalak (23%) és végül a déli lejtők (11%) következnek.

Mentés lavinából

Egy lavinában rekedt ember mentése összetett folyamat. Fontos, hogy a mentésnek csak egy vezetője legyen és többieknek az ő utasításait kell végrehajtaniuk. Lényeges, hogy a lavina alatt rekedt társunknak az első órában van a legnagyobb esélye a következmények nélküli felépülésre, de az idő múlásával ez az esély exponenciálisan csökken.

A mentés során a következő eszközök lehetnek segítségünkre:
- hólapát (az összetömörödött havat kézzel szinte lehetetlen ..ásni)
- lavinaszonda (ez lehet a hótányértól megszabadított síbot is)
- lavina jeladó/vevő (pieps)
- jelzőzászlók, szalagok

A téli körülmények közötti túrázásra tudatosan kell készülni. Egy adott mentésben való részvételhez ritkán elég a felületes tudás, így amennyiben gyakran túrázunk a hegyekben télen, ne sajnáljuk egy téli hegymászótanfolyam költségét. Az ott megszerzett tudás megmentheti a társunk illetve saját magunk életét.

Téli alpesi hegymászó tanfolyamok

Magyar Hegymászó Oktatók Egyesülete
www.mahoe.hu

FTSK Excelsior SE
www.excelsior.hu

CSÚCS Kulturális és Sport Egyesület
www.csucskse.hu

A legfőbb alapszabályok

„A túrázókra, hegymászókra veszélyes lavinát kb. 90%-ban maguk a veszélyben lévők indítják el.”
A lavinába került hegymászókat nem csak a fulladás lehetősége veszélyezteti, hanem a lavinában történő sodródás köz-ben törések, ficamok, komoly zúzódások is felléphetnek.
A hólavina veszélyeitől többféle módon védekezhetünk, de a „maradj idehaza fiam” módszer nem tartozik a bevált eljá-rások közé.

Elindulás előtt

A csapat minden tagjánál legyen lavina-jeladó (Pieps), és induláskor győződj meg arról, hogy be van-e kapcsolva. Ellenőrizd a telepeket és tarts egy próbát is!

Készülj fel arra, hogy ha lavina ragad el, a felszereléstől meg tudj válni! Így elejét tudod venni az olyan baleseteknek, amelyeknek fő okozója a saját felszerelésed (pl. a jégcsákány átszúrja a combodat).

Ruházatod minél zártabb legyen!

Legyen nálad mobiltelefon, és mentsd el a segélyhívás számát! Rendelj hozzá gyorshívó gombot is!

Figyeld a környezetedet! Csupasz, felteheten füves vagy sima talajon könnyen megindulhat a lavina. Alapigazságnak tekintheted, hogy fák között nem indul meg a hólavina. Szélárnyékos, csupasz sziklafalak alatt könnyen nagy mennyiségű hó gyűlhet fel, ami a leszakadáskor indíthat el lavinát. Gerincek, élek mentén kialakult hópárkányok leszakadáskor szintén komoly veszélyforrások lehetnek.

Menet közben

Sohase menj egyedül lavinaveszélyes területre!

Nagyon fontos, hogyan mozogsz a terepen: ha sível vagy, vedd   figyelembe, hogy a sílécek nyomai  könnyebben kiváltói lehetnek a lavináknak, mint a normál lábnyomok.

Lavinaveszélyes lejtőkön vigyázz, hogy lépteiddel ne „vágd el” a hóréteget! Ne szerpentinezz, toronyiránt haladj föl a lejtőn!

A veszélyesnek ítélt területnél haladj minél gyorsabban. A veszélyes szakaszon a lehető legkevesebb ember tartózkodjon. Lehetőleg egyesével kell áthaladni, így ha bekövetkezik a katasztrófa, a társak nagyobb  eséllyel segíthetnek a bajba jutottnak.

Ha lehetőség van rá, akkor biztosítsd a túratársadat! Hozzá kell tenni, hogy többnyire a veszélyeztetett környezet olyan, hogy nincsenek fix (standolásra al-kalmas) pontok és a veszélyeztetett szakasz is hosszabb, mint a köteled hossza.

Használj lavinazsinórt! Ha nincs, akkor a veszélyesnek ítélt szakaszokon kötélzsinórból rögtönözz egyet!

Ha megindul a lavina

Ha látod, hogy elindul a lavina, próbálj meg kitérni elõle!

Ha te magad kerülsz lavinába, akkor jelezd ezt a társaidnak!

Amíg a mozgó lavinában vagy, van esélyed a mozgásra illetve a testhelyzet megválasztására. Próbálj meg úszó mozdulatokkal a lavina szélére kerülni és a tetején maradni! Amint megáll, semmi esélyed sincs ezekre!

Ha megállt a hótömeg, akkor fontos, hogy ne ess pánikba. Ne kiabálj, mert a hó remek hangszigetelő. Az elején próbáld meg megmozdítani végtagjaidat, de amint kiderült, hogy nem sikerül, törekedj arra, hogy ne fogyassz több oxigént, mint ami szükséges.

Ha a társadat lavina ragadta el, folyamatosan figyeld a pozícióját! Jegyezd meg, hogy hol láttad utoljára! Ez a sikeres mentés egyik alapja, mert lavina mozgásából meg lehet becsülni, hogy hol lehet a társunk.

Amennyiben társad a hó alatt rekedt, rögtön kezd meg a mentést, illetve értesítsd a hatóságokat!

Kép: Csizmadia Péter

Lavinaveszélyességi fokozatok

1. Alacsony: A hótakaró stabil. A lavinaveszély elenyésző.  Spontán csak kis lavinák (csúszások) lehetségesek. A sí- és magashegyi túrázás a szokásos elővigyázatosság mellett általában biztonságos.

2. Mérsékelt: Néhány meredekebb oldalon a hó kevésbé stabil. Lavinák kialakulása különösen nagy terhelésnél lehetséges.  Nagyobb spontán lavinák nem várhatóak. A mozgás a szokásos elővigyázatosság mellett végezhető, de a meredekebb lejtőkön vagy azok alatt fokozottabban figyeljünk.

3. Jelentős: A meredekebb oldalak nagy részén a hó instabil. Lavina kialakulása már csekély terhelés hatására is lehetséges.  A  mászás, túrázás, pályán kívüli síelés csak olyan személlyel ajánlott, akinek van tapasztalata a lavinák elkerülésében.

4. Magas: A hótakaró a legtöbb oldalon instabil. Bárhol előfordulhat lavina. Kialakulása már csekély terhelés hatására is valószínű. Spontán szintén gyakran lehetségesek akár nagyobb lavinák is. A biztosított sípályákról letérés, és a sí- vagy magashegyi túrázás nem ajánlott!

5. Nagyon magas (fekete-piros kockás jelzés):
A hótakaró mindenütt nagyon instabil, általános lavinaveszély van. Lavinára még ott is számíthatunk, ahol emberemlékezet óta nem fordult elõ! A veszélyes területet kerüljük el!

Lavina infó

http://www.sielok.hu
http://www.holidayinfo.sk
http://www.verwaltung.ktn.gv.at
http://www.wetter.com
http://www.wetteronline.de
http://www.snow-forecast.com