Mészkőszurdok a Bakony rengetegében

Megközelítés: Bakonynána autóval a legegyszerűbben a Várpalota – Tés – Bakonynána, vagy a Zirc – Dudar – Bakonynána útvonalon közelíthető meg. Volánbusz Veszprémből indul.

 Betyárok, turisták

A Bakony kiterjedt erdőségei hajdan betyárok, bújdosók, szegénylegények számára nyújtott menedéket, rejtekadó hajlékot, szűkös, de az éhenhalástól megmentő táplálékot. Ma a bakancsos és kerékpáros turisták, hétvégi kirándulók, teljesítménytúrázók, vártúrázók paradicsoma. A hegység egyik leglátványosabb kirándulóhelye a Gaja-patak Bakonynána és Jásd közötti szakaszán található, Római fürdőként ismert szurdokvölgy. A mélyen a mészkőfelszínbe vágódott áttörés legszűkebb pontján zúgók és kisebb vízesések sorozata alakult ki, amely hazánk egyik legvadregényesebb vidékét hozta létre.

A Bakony hazánk legnagyobb kiterjedésű középhegysége, területe több mint 4 ezer km2. Mozaikosan tagolt táj, ahol magasabb középhegységi és dombsági jellegű részek, széles, helyenként összeszűkülő patakvölgyek, tágas fennsíkok váltogatják egymást. A növényzet követi ezt  a mozaikosságot. A bükkösök, tölgyesek, szurdokerdők, erdőssztyeppei társulások sokfélesége természetes eredetű, de a táj mai arculatát, az erdőségek, rétek, kaszálók, szántóföldek alkotta bakonyi tájat az évezredek óta itt élő és gazdálkodó ember alakította ki.

Tipp

A Római fürdőt érdemes koratavasszal, hóolvadás után fölkeresni, amikor a Gaja-patak látványosan, bővizűen zuhog bele a sziklákkal körbefogott tavacskába, és a nap is átsüt még a lomb nélküli fakoronákon. Nyáron, nagy hőségben felüdítő élmény megpihenni a hűsítően csobogó vízesés mellett, az addigra árnyassá váló völgy rejtekében. Ilyenkor gyalogtúrázók és montisok remek pihenő- és táborozóhelye a környék. A közelben található Savanyú Jóska barlangja, egy 12 méter hosszú sziklaüreg.

A Római fürdőt érdemes koratavasszal, hóolvadás után fölkeresni, amikor a Gaja-patak látványosan, bővizűen zuhog bele a sziklákkal körbefogott tavacskába, és a nap is átsüt még a lomb nélküli fakoronákon. Nyáron, nagy hőségben felüdítő élmény megpihenni a hűsítően csobogó vízesés mellett, az addigra árnyassá váló völgy rejtekében. Ilyenkor gyalogtúrázók és montisok remek pihenő- és táborozóhelye a környék. A közelben található Savanyú Jóska barlangja, egy 12 méter hosszú sziklaüreg.

A vízesés az országos kék túra útvonalán található

A Római fürdő jelzett turistaúton közelíthető meg gyalogosan vagy hegyikerékpáron, Jásd vagy Bakonynána irányából. A Gaja-völgyön az országos kék jelzés vezet végig. Jásd felől indulva elõbb érdemes megtekinteni a tési fennsík nevezetességeit, a szélmalmokat. A falu felől a völgyben fölfelé indulva réteken vezet az ösvény. Elhaladunk a hajdani vízimalom épülete mellett, majd a széles völgy beszűkül, az ösvény keresztezi a patakot és az erdőbe fordul. Sziklák meredeznek a völgy minkét oldalán, és a patak vize kitölti a két párhuzamos sziklafal közötti sziklás medret. Magas vízállás esetén kis tóvá szélesedik a patak, és nem is lehet száraz lábban tovább haladni. Ilyenkor felülről kell megkerülni a Római fürdőt.

A szurdokot talán érdemesebb Bakonynána felől megközelíteni, mert a völgy felső szakasza is látványos. Innen indulva rögtön a falu elején indul az ösvény, ahol az autóút keresztezi a patakot. Elhaladunk a Prém-malom felújított épülete mellett, majd a patak mentén sétálunk lefelé a völgyben. A meder egyre mélyebbre kerül, hamarosan a fák eltakarják a völgytalpban csörgedező patakot. Érdemes kis kitérőt tenni lefelé, mert odalent a völgyoldalban már eltünedeznek a sziklák és vadregényes sziklaszorosban folyik a Gaja-patak vize.
Lentebb kitágul az erdőkkel szegélyezett völgy, és turistapihenőre bukkanunk. Kényelmes padokon fogyaszthatjuk el elemózsiánkat. A kialakított tűzrakóhelyek a zirciek, veszprémiek kedvelt kiránduló célpontjai: az erre járó vándort gyakran lepi meg a bükkfák alatt terjengő sült szalonna, vagy éppen babgulyás illata.
Úti célunk, a Római fürdő vízesése innen már csak egy szusszanásnyi séta.

A Római fürdő

A völgy váratlanul összeszûkül és a patak a két függőleges sziklafal alkotta szurdokba ömlik. A vízesés valójában több kisebb zúgó sorozatát jelenti, végül a víz egy sziklákkal szegélyezett medencébe zuhog, amely magasabb vízálláskor teljes szélességében kitölti a szoros alját. Kalandos – és ha nem vigyázunk, bőrig áztató – vállalkozás végigegyensúlyozni a szurdok peremének csúszós, sáros sziklaösvényén, esetleg cipőnktől megszabadulva a hideg patakvízben gázolva bejárni a Római fürdő katlanját. Akik nem vágynak efféle nedves élményre, a szurdokot fölülről megkerülő turistaútról pillanthatnak bele az impozáns kanyonba.

Szöveg és kép: Galli Károly

Kapcsolódó cikkek:

http://www.hegyvilag.hu/?p=87