{"id":72,"date":"2008-01-01T20:18:03","date_gmt":"2008-01-01T19:18:03","guid":{"rendered":"http:\/\/www.hegyvilag.hu\/?p=72"},"modified":"2008-03-18T13:40:41","modified_gmt":"2008-03-18T12:40:41","slug":"wachter-jeno-tragikus-halalanak-100-evfordulojara","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/hegyvilag.hu\/?p=72","title":{"rendered":"Wachter Jen\u0151 tragikus hal\u00e1l\u00e1nak 100. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra"},"content":{"rendered":"

\"wachter-1-kezdo.jpg\"<\/a>
\n
\nSz\u00f6veg: Kunos G\u00e1bor
\nK\u00e9pek: Kunos G\u00e1bor arch\u00edvum<\/em><\/p>\n

1906. m\u00e1jus\u00e1ban egy ifj\u00fa tehets\u00e9g ker\u00fclt az \u201eEgyetemiek\u201d k\u00f6z\u00e9 – ahogy r\u00f6viden a Magyar Turista Egyes\u00fclet Egyetemi Oszt\u00e1ly<\/strong><\/font>\u00e1nak tagjai magukat nevezt\u00e9k -, aki az alpesi irodalomban val\u00f3 olvasotts\u00e1g\u00e1val, kimagasl\u00f3 sziklam\u00e1sz\u00f3 tud\u00e1s\u00e1val \u00e9s a hegym\u00e1sz\u00e1s mik\u00e9ntje fel\u0151l vallott n\u00e9zetei miatt hamar megkedveltette mag\u00e1t t\u00e1rsaival.
\nEz a fiatalember az 1877. j\u00falius 1.-\u00e9n P\u00e9csett sz\u00fcletett Wachter Jen\u0151 volt. Wachter Ede p\u00e9nz\u00fcgyi tan\u00e1csos \u00e9s Pajn\u00e1dy Jozefa egyetlen gyermeke elemi iskol\u00e1it sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban v\u00e9gezte \u00e9s itt kezdte meg k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1t is a cisztercita f\u0151gimn\u00e1ziumban. Az utols\u00f3 h\u00e1rom \u00e9vet azonban m\u00e1r Fels\u0151l\u00f6v\u0151n (ma Obersch\u00fctzen, Burgenland) v\u00e9gezte, \u00e9s az \u00e9retts\u00e9gi vizsg\u00e1it is itt tette le 1905-ben. Az itt t\u00f6lt\u00f6tt \u00e9vekr\u0151l Leg\u00e1nyi Dezs\u0151nek a Turistas\u00e1g \u00e9s Alpinizmus IV. \u00e9vfolyam\u00e1ban megjelent \u00edr\u00e1s\u00e1ban olvashatunk. K\u00f6zepes tanul\u00f3 volt, kedvenc tant\u00e1rgyai a term\u00e9szetrajz, a t\u00f6rt\u00e9nelem, a magyar nyelv \u00e9s irodalom, \u00e9s k\u00e9s\u0151bb a b\u00f6lcselet voltak. Az \u00e9retts\u00e9gi vizsg\u00e1it j\u00f3l megfelelt eredm\u00e9nnyel (a h\u00e9t tant\u00e1rgyb\u00f3l 3 jeles, 3 j\u00f3, 1 el\u00e9gs\u00e9ges) eredm\u00e9nnyel tette le. M\u00e9g VII. oszt\u00e1lyos tanul\u00f3k\u00e9nt az akkor alakult Berzsenyi \u00d6nk\u00e9pz\u0151k\u00f6rben is tev\u00e9kenyen r\u00e9szt vett, Ebben az \u00e9vben itt, Fels\u0151l\u00f6v\u0151n, fogta meg \u0151t a term\u00e9szet szeretete \u00e9s a k\u00f6rnyez\u0151 sz\u00e9p dombokr\u00f3l innen l\u00e1tta meg el\u0151sz\u00f6r a nem t\u00fal messze l\u00e9v\u0151 havas hegyeket, melyeket az alkonyati napf\u00e9nyben oly sokszor n\u00e9zegetett. Ekkor kezdett el komolyan foglalkozni az alpesi irodalommal is. Szabadidej\u00e9ben a Magyarorsz\u00e1gi K\u00e1rp\u00e1tegyes\u00fclet \u00c9vk\u00f6nyveit, a Turist\u00e1k Lapj\u00e1t \u00e9s az Alpenzeitungot olvasgatta, melyhez nagy seg\u00edts\u00e9g volt kiv\u00e1l\u00f3 nyelvtud\u00e1sa. Az olvasottak nagy hat\u00e1ssal voltak r\u00e1, \u00e9s figyelm\u00e9t a hegym\u00e1sz\u00e1s ir\u00e1ny\u00e1ba terelt\u00e9k.
\nA k\u00f6rny\u00e9kbeli dombokon kir\u00e1ndulgatva l\u00e1tta meg a t\u00e1voli nagyobb hegyeket, melyeket az iskolai sz\u00fcnid\u0151kben fel is keresett. \u00cdgy j\u00e1rt \u2013 minden esetben egyed\u00fcl, vezet\u0151 n\u00e9lk\u00fcl \u2013 a Schneebergen, a Grosser Greineren, az Olperer \u00e9s Fussstein k\u00f6zti gerincen, a Hochwechselen, a Hochschwab-csoportban, valamint a Zw\u00f6lferkofelen. Sziklam\u00e1sz\u00f3 tud\u00e1s\u00e1t feltehet\u0151leg a Rax \u201eAkad\u00e9miai \u00fatj\u00e1n\u201d szerezte, melyet sokszor emlegetett. Ezen \u00fatjair\u00f3l sosem dicsekedett, csak n\u00e9h\u00e1ny elejtett megjegyz\u00e9s\u00e9b\u0151l \u00e9s h\u00e1tra maradt jegyzeteib\u0151l szereztek k\u00e9s\u0151bb r\u00f3la t\u00e1rsai tudom\u00e1st.
\n1905. szeptember\u00e9ben beiratkozott a p\u00e9csi p\u00fcsp\u00f6ki Jogakad\u00e9mi\u00e1ra, de ez nem k\u00f6t\u00f6tte le \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t, ez\u00e9rt 1906. janu\u00e1rj\u00e1t\u00f3l m\u00e1r a budapesti Kir\u00e1lyi Magyar Tudom\u00e1nyegyetemen hallgatta a f\u00f6ldrajzot \u00e9s a geol\u00f3gi\u00e1t. A n\u00e9met \u00e9s angol mellett titokban tov\u00e1bb k\u00e9pezte mag\u00e1t az orosz, a szanszkrit \u00e9s a tibeti nyelvekben is, melyek k\u00e9s\u0151bbi nagy terveinek c\u00e9lja, \u00c1zsia magas hegyvid\u00e9keinek felkeres\u00e9se miatt voltak fontosak sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n

1906. m\u00e1jus\u00e1ban tal\u00e1lkozott el\u0151sz\u00f6r az \u201eEgyetemi” hegym\u00e1sz\u00f3k t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1val. Mes\u00e9lt nekik az \u00e1ltala m\u00e1r j\u00f3l ismert k\u00f6nyvekb\u0151l az alpesi nagy els\u0151 megm\u00e1sz\u00e1sok t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l, a kiemelked\u0151 szem\u00e9lyekr\u0151l \u00e9s a jelesebb hegyi \u00fatle\u00edr\u00e1sokr\u00f3l. Kiv\u00e9teles mem\u00f3ri\u00e1ja folyt\u00e1n az olvasottakat szinte k\u00edv\u00fclr\u0151l tudta, \u00e9s akivel ezekr\u0151l sz\u00f3ba elegyedett, annak sokszor olyan \u00e9rz\u00e9se t\u00e1madt, mintha szem\u00e9lyes \u00e9lm\u00e9nybesz\u00e1mol\u00f3t hallana.
\nKedvenc olvasm\u00e1nyai voltak t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Dr. Zsigmondy Emil \u201eIm Hochgebirge\u201d, E. K\u00f6nig \u201eEmpor\u201d (Georg Winkler napl\u00f3ja), \u00e9s C. T. Dent \u201eHochtouren” c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvei. Ezek, valamint Delago, Glanvell, Lammer, Pichl, Schmitt, \u00e9s Zott \u00edr\u00e1sainak hat\u00e1s\u00e1ra t\u00e1rsainak a vezet\u0151 n\u00e9lk\u00fcli hegym\u00e1sz\u00e1s magasabb rend\u0171s\u00e9g\u00e9r\u0151l besz\u00e9lt a legt\u00f6bbet, melynek \u0151 is elk\u00f6telezettj\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. Ebben nagy befoly\u00e1ssal volt r\u00e1 a hasonl\u00f3 n\u00e9zeteket vall\u00f3 k\u00e9t kiv\u00e1l\u00f3 alpinist\u00e1val, Hans Pfann-nal val\u00f3 szem\u00e9lyes ismerets\u00e9ge valamint Hans Barth-tal val\u00f3 levelez\u00e9se, akinek aj\u00e1nl\u00e1s\u00e1ra 1907-ben felvett\u00e9k az el\u0151kel\u0151 Osztr\u00e1k Alpin Club tagjai k\u00f6z\u00e9.
\n\u201eTerm\u00e9szettudom\u00e1ny \u2013 alpinizmus<\/strong><\/font>\u201d, ezek voltak a jelszavai, s mindv\u00e9gig ennek \u00e9rdek\u00e9ben k\u00e9pezte mag\u00e1t, elm\u00e9letben \u00e9s gyakorlatban egyar\u00e1nt. Az iskol\u00e1ban komoly di\u00e1k a hegyek k\u00f6zt gondtalan ifj\u00fav\u00e1 v\u00e1lt, aki gyermekes \u00f6r\u00f6mmel \u00e9lvezte a term\u00e9szetet. T\u00e1n \u00e9ppen ezen ifj\u00fai lelkesed\u00e9se miatt nem tudta kell\u0151k\u00e9ppen m\u00e9rlegelni a neh\u00e9zs\u00e9geket, vagy ha tudta, \u00f6nbizalma lekicsinyelte azokat. Azt vallotta: \u201eahova nem tudok egyed\u00fcl feljutni, oda nem megyek vezet\u0151vel sem”. \u00daj eszmeis\u00e9g\u00e9vel \u2013 amely miatt hal\u00e1la ut\u00e1n, Zsigmondy Emil mellett, a magyar vezet\u0151n\u00e9lk\u00fcli hegym\u00e1sz\u00e1s apostol\u00e1nak is nevezt\u00e9k \u2013 t\u00e1rsaira nagy hat\u00e1ssal volt.
\nSer\u00e9nyi Jen\u0151, az Egyetemiek vezet\u0151 egy\u00e9nis\u00e9ge r\u00f6gt\u00f6n meg is k\u00e9rte, tartson vel\u00fck ny\u00e1ri Magas-T\u00e1tra t\u00far\u00e1jukon. \u0150 m\u00e9g el\u0151tte, 1906 j\u00falius\u00e1ban utazott \u00e9desapj\u00e1val a Popr\u00e1di-t\u00f3hoz els\u0151 t\u00e1trai kir\u00e1ndul\u00e1s\u00e1ra, ahol egyed\u00fcl m\u00e1szott fel a K\u00f6z\u00e9ps\u0151-Menguszfalvi-cs\u00facsra a d\u00e9lkeleti gerincen, a Simon H\u00e4berlein \u00e1ltal 1905-ben megm\u00e1szott \u00e9s le\u00edrt \u00fatvonalon. Ezzel a cs\u00facs harmadik ismert megm\u00e1sz\u00e1s\u00e1t v\u00e9gezte, \u00e9s els\u0151k\u00e9nt teljes\u00edtette ezt a t\u00far\u00e1t egyed\u00fcl menetben<\/strong><\/font>. M\u00e1snap, szint\u00e9n egyed\u00fcl, az Omlad\u00e9k-v\u00f6lgybe ment, \u00e1tkelt a Jeges-tavi-h\u00e1g\u00f3n, k\u00f6zben megm\u00e1szta a Jeges-tavi-cs\u00facsot, \u00e9s lement Fels\u0151h\u00e1giba.
\nEzt\u00e1n k\u00f6vetkezett az els\u0151 nagy t\u00e1trai t\u00fara, ahov\u00e1 Horn K. Lajossal \u00e9s Ser\u00e9nyi Jen\u0151vel indult \u00fatnak. Augusztus 9.-\u00e9n az Alacsony-T\u00e1tr\u00e1ban a Gy\u00f6mb\u00e9ren j\u00e1rtak, majd 11.-\u00e9n m\u00e1r a M\u00f3ry-sz\u00e1ll\u00f3ban t\u00f6lt\u00f6tte az \u00e9jszak\u00e1t a k\u00e9s\u0151bb csak \u201eT\u00e1trai-tri\u00e1sz<\/font>\u201d<\/strong>-k\u00e9nt nevezett t\u00e1rsas\u00e1g.
\n12.-\u00e9n els\u0151 t\u00far\u00e1juknak a Kopki addig m\u00e9g be nem j\u00e1rt d\u00e9li gerinc\u00e9t v\u00e1lasztott\u00e1k. A t\u00fara k\u00f6zben kit\u00f6r\u0151 vihar miatt nem tudt\u00e1k teljes\u00edteni a teljes gerincet, de az als\u00f3 k\u00e9t torony els\u0151 megm\u00e1sz\u00e1s\u00e1t elv\u00e9gezt\u00e9k. M\u00e1snap megm\u00e1szt\u00e1k a T\u00e1tra-cs\u00facsot, a Hunfalvy-h\u00e1g\u00f3b\u00f3l \u00e1tkeltek a S\u00e1rk\u00e1\u00e1ny-tavi-v\u00f6lgybe \u00e9s a szok\u00e1sos \u00faton jutottak fel a cs\u00facsra. Err\u0151l a t\u00far\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l egyetlen \u00edr\u00e1sa De excelsis<\/strong><\/font> c\u00edmmel, mely csak hal\u00e1la ut\u00e1n jelent meg a Turist\u00e1k lapja \u00e9s a Mecsek Egyes\u00fclet 1907. \u00e9vi k\u00f6teteiben, melyben kifejtette a hegym\u00e1sz\u00e1s mik\u00e9ntje fel\u0151li n\u00e9zeteit is. M\u00e9g ugyanezen a napon a Tengerszem-cs\u00facson kereszt\u00fcl \u00e1tmentek a Lengyel-T\u00e1tr\u00e1ba, ahol bej\u00e1rt\u00e1k a Sas-\u00fat egy r\u00e9sz\u00e9t a a Wo\u0142oszyn \u00e9s a Krzy\u017cne k\u00f6z\u00f6tt. Visszat\u00e9rve a d\u00e9li oldalra, a Lengyel-nyergen \u00e1t felmentek a Kis-Viszok\u00e1ra, majd a k\u00f6vetkez\u0151 nap a Batizfalvi-v\u00f6lgyb\u0151l indulva keresztezt\u00e9k a Gerlachfalvi-cs\u00facsot.
\nE teljes\u00edtm\u00e9nyek \u00e9s a hegym\u00e1sz\u00e1sban vallott \u00faj n\u00e9zetei elismer\u00e9sek\u00e9nt az \u0151szi k\u00f6zgy\u0171l\u00e9sen bev\u00e1lasztott\u00e1k \u0151t az Oszt\u00e1ly vezet\u0151s\u00e9g\u00e9be f\u0151jegyz\u0151nek.
\nAz elk\u00f6vetkez\u0151 t\u00e9len a havas hegyvil\u00e1got is szerette volna megismerni. Kar\u00e1csonykor nem tudott 0 pedig nagyon szeretett volna – kimenni Barcza Imr\u00e9vel a Magas-T\u00e1tr\u00e1ba, aki ekkor t\u00e9len els\u0151k\u00e9nt kelt \u00e1t a T\u00e9ry-horhoson Breuer J\u00e1nos \u00e9s ifj. Spitzkopf P\u00e1l vezet\u0151kkel. De az\u00e9rt m\u00e9g ezen a t\u00e9len kijutott a havas cs\u00facsok k\u00f6z\u00e9. M\u00e1rcius 26-\u00e1n ugyan nem siker\u00fclt az embermagass\u00e1g\u00fa friss h\u00f3ban el\u00e9rnie Hruby Ed\u00e9vel a T\u00e9ry-mened\u00e9kh\u00e1zat, de m\u00e1snap s\u00edvel j\u00e1rt\u00e1k be a Nagy-Tarpataki-v\u00f6lgyet a V\u00f6r\u00f6s-patak-toronyig. A h\u00f3viszonyok miatt nagyobb terveiket feladva hagyt\u00e1k el a T\u00e1tr\u00e1t.<\/p>\n

Az Egyetemi Oszt\u00e1ly tagjai 1907 nyar\u00e1ra tervezt\u00e9k els\u0151 nagy t\u00f6rt\u00e9nelmi tal\u00e1lkoz\u00e1sukat a lengyel hegym\u00e1sz\u00f3kkal, a Majl\u00e1th- \u00e9s a Szil\u00e9ziai-mened\u00e9kh\u00e1zba. Ekkor a lengyelek m\u00e1r \u00e9vek \u00f3ta a n\u00e9metekhez hasonl\u00f3an az \u00faj, vezet\u0151 n\u00e9lk\u00fcli hegym\u00e1sz\u00e1s szellem\u00e9ben j\u00e1rt\u00e1k a T\u00e1tr\u00e1t. Az ifj\u00fa \u00e9s tehets\u00e9ges magyar m\u00e1sz\u00f3k az elk\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vek sor\u00e1n egyenrang\u00fa t\u00e1rsakk\u00e1 fejl\u0151dtek, melyeket igazolnak a t\u00e1trai kalauzok adatai is.
\nWachter j\u00faliusban m\u00e9g v\u00e9gigj\u00e1rta a Mecsek hegyeit, felkeresve kedvenc di\u00e1kkori turistahelyeit, mintha csak \u201eb\u00facs\u00fazni\u201d ment volna sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldje szeretett vid\u00e9k\u00e9t\u0151l.
\nTizenketten utaztak a Magas-T\u00e1tr\u00e1ba, hogy a hegys\u00e9g jelent\u0151s t\u00far\u00e1it megtegy\u00e9k, \u00e9s \u00faj utakat m\u00e1sszanak. (\u00c9rdekes momentum, hogy Wachter Jen\u0151 az el\u0151zetes terv szerint ezen a ny\u00e1ri t\u00far\u00e1n nem is lett volna a csapat tagja, hanem Madaras Jen\u0151 helyett, aki Ser\u00e9nyi gimn\u00e1ziumi oszt\u00e1lyt\u00e1rsa volt, \u201eugrott be\u201d, akit \u00e9desanyja rossz el\u0151\u00e9rzete miatt ekkor nem engedett kimenni a T\u00e1tr\u00e1ba!) A \u201eT\u00e1trai tri\u00e1sz\u201d ism\u00e9t \u00f6ssze\u00e1llt, hogy nagyszab\u00e1s\u00fa terveit v\u00e9grehajtsa. Az 1906-os sikeres t\u00far\u00e1k fel\u00e1ll\u00e1sa szerint Wachter Jen\u0151 most is a tri\u00f3 \u00e9l\u00e9n j\u00e1rt, \u00f6szt\u00f6n\u00f6sen vezetve t\u00e1rsait az \u00faj utakon is.
\nAugusztus 4-\u00e9n befejezt\u00e9k a Kopki d\u00e9li gerinc\u00e9nek bej\u00e1r\u00e1s\u00e1t, els\u0151k\u00e9nt m\u00e1szt\u00e1k meg a t\u00f6bbi n\u00e9gy tornyot is.<\/font> <\/strong>\u00datk\u00f6zben az el\u0151z\u0151 \u00e9vben k\u00e9nyszer\u0171s\u00e9gb\u0151l h\u00e1trahagyott ereszked\u0151 k\u00f6tel\u00fcket m\u00e9g ugyanott tal\u00e1lt\u00e1k. 5-\u00e9n \u00faj \u00fatv\u00e1ltozaton jutottak fel a M\u00e1rta-cs\u00facs d\u00e9lkeleti gerinc\u00e9re, els\u0151k\u00e9nt m\u00e1szt\u00e1k meg a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 ormot<\/strong><\/font>, \u00e9s els\u0151k\u00e9nt m\u00e1sztak fel a f\u0151cs\u00facs k\u00e9m\u00e9ny\u00e9ben, melyben el\u0151tt\u00fck m\u00e9g csak Janusz Chmielowski, Jord\u00e1n K\u00e1roly \u00e9s Adam Kroebl ereszkedtek le k\u00f6t\u00e9len vezet\u0151kkel. Mindk\u00e9t esetben Wachter Jen\u0151 ment el\u0151l, szinte vezetve t\u00e1rsait. A cs\u00facsr\u00f3l a szok\u00e1sos \u00fat v\u00e1ltozat\u00e1n, k\u00e9t helyen k\u00f6t\u00e9len ereszkedve, jutottak le a Ruman-v\u00f6lgybe. 6-\u00e1n els\u0151k\u00e9nt \u00e1tm\u00e1szt\u00e1k az \u00fan. \u201eMenguszfalvi-gerincet\u201d<\/strong><\/font> a Vadorz\u00f3-h\u00e1g\u00f3t\u00f3l a Hinc\u00f3i-h\u00e1g\u00f3 feletti csorb\u00e1ig, majd innen a k\u00f6zben kit\u00f6rt zivatarban lementek az \u00e9szaki oldalra, a Halas-t\u00f3hoz. 7-\u00e9n megm\u00e1szt\u00e1k a Bar\u00e1tot a Chmielowski-Jord\u00e1n \u00faton. Ez volt az \u00fat harmadik bej\u00e1r\u00e1sa, \u00e9s Aleksander Znami\u0119cki ut\u00e1n a m\u00e1sodik megm\u00e1sz\u00e1sa felmenetben. Ut\u00e1na \u00e1tkeltek a Cha\u0142ubi\u0144ski-kapun a Szmrecsini-v\u00f6lgybe, \u00e1tmentek a Hlinszka-v\u00f6lgybe, \u00e9s a Koprova-h\u00e1g\u00f3n \u00e1t jutottak vissza a Popr\u00e1di-t\u00f3hoz.<\/p>\n

\"wachter-2.jpg\"<\/a><\/p>\n

A v\u00e9gzetes t\u00fara<\/strong><\/p>\n

Augusztus 8-\u00e1n m\u00e1szt\u00e1k meg a Simon-tornyot<\/strong><\/font> a d\u00e9li fal H\u00e4berlein-\u00fatj\u00e1n.
\nReggel f\u00e9l 8-kor indultak a Majl\u00e1th-mened\u00e9kh\u00e1zb\u00f3l. A B\u00e9k\u00e1s-tavakhoz \u00e9rve tapasztalt\u00e1k, hogy egy h\u00e1romf\u0151s t\u00e1rsas\u00e1g j\u00f3val el\u0151tt\u00fck j\u00e1r. Mire a besz\u00e1ll\u00e1shoz \u00e9rtek, azok m\u00e1r magasan felett\u00fck m\u00e1sztak. Ser\u00e9nyi m\u00e9g meg is jegyezte: \u201eHagyjuk abba a t\u00far\u00e1t fi\u00fak, el\u0151tt\u00fcnk emberek vannak \u2013 egy kir\u00f6p\u00fcl\u0151 k\u0151, mely b\u00e1rmelyik\u00fcnket tal\u00e1l, lesz\u00e1ll\u00edt mindh\u00e1rmunkat a h\u00f3mez\u0151re.\u201d Wachter kijelentette, ha kell, \u0151 egyed\u00fcl is megy, teh\u00e1t tov\u00e1bbmentek. Valamivel el\u0151tt\u00fck \u00e9rtek a cs\u00facsra a kor\u00e1bban indul\u00f3 Kr\u00f3l, Firganek \u00e9s Konarski. A k\u00e9t lengyel tan\u00e1r \u00e9s a VII. oszt\u00e1lyos di\u00e1k Konarski voltak a cs\u00facs nyolcadik, a magyarok a kilencedik, egyben els\u0151 magyar megm\u00e1sz\u00f3i<\/strong><\/font>.
\nA k\u00e9t csoport tagjai egy\u00fctt indultak lefel\u00e9 3\/4 1-kor a nyugati gerincen, melyen el\u0151tt\u00fck h\u00e1rom nappal ereszkedtek le els\u0151k\u00e9nt Klemensiewicz, Kordys \u00e9s Znami\u0119cki. \u0150k m\u00e9g a mened\u00e9kh\u00e1zban felh\u00edvt\u00e1k a magyarok figyelm\u00e9t az \u00e1ltaluk otthagyott ereszked\u0151 gy\u0171r\u0171re, amit Wachter \u00e9s Kr\u00f3l a nyugati gerincen el\u0151re menve, a cs\u00facst\u00f3l 20 m\u00e9terre meg is tal\u00e1ltak. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg megfelel\u0151nek \u00edt\u00e9lt\u00e9k az alattuk l\u00e9v\u0151 15 m\u00e9teres f\u00fcgg\u0151leges let\u00f6r\u00e9sen val\u00f3 leereszked\u00e9shez, \u00e9s \u00e1tf\u0171zt\u00e9k rajta Kr\u00f3l 30 m\u00e9teres k\u00f6tel\u00e9t. Konarski, Firganek, Ser\u00e9nyi \u00e9s Horn ut\u00e1n Wachter Jen\u0151 indult. Kezdetben m\u00e9g \u00fagy volt, hogy Wachter ereszkedik utols\u00f3nak, de val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u0151k ketten ott fent megegyeztek a sorrend megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1n. \u0150 azonban a t\u00f6bbiekkel ellent\u00e9tben saj\u00e1t k\u00e9r\u00e9s\u00e9re nem k\u00e9rt k\u00fcl\u00f6n fels\u0151 biztos\u00edt\u00e1st Kr\u00f3lt\u00f3l a magyarok 25 m\u00e9teres k\u00f6tel\u00e9vel. 4-5 m\u00e9ter megt\u00e9tele ut\u00e1n Wachter Jen\u0151 egy kiugr\u00f3 p\u00e1rk\u00e1nyr\u00f3l lel\u00e9pve oldalt lend\u00fclt, mert nem eg\u00e9szen abba az ir\u00e1nyba haladt, mint az el\u0151tte men\u0151k. Ezzel megr\u00e1ntotta a k\u00f6telet, \u00e9s 85-90 kil\u00f3s s\u00falya alatt elszakadt az ereszked\u0151 gy\u0171r\u0171<\/strong><\/font>, amely eddig h\u00e9t embert megtartott! \u0150 \u201eJaj, a k\u00f6t\u00e9l!\u201d ki\u00e1lt\u00e1ssal lezuhant a mintegy 100 m\u00e9teres m\u00e9lys\u00e9gbe, majd az als\u00f3 sziklafalakon m\u00e9g n\u00e9h\u00e1nyszor odacsap\u00f3dva, \u00e9lettelen\u00fcl cs\u00faszott le tov\u00e1bbi 150 m\u00e9tert a havon a B\u00e9k\u00e1s-tavak fel\u00e9. Az elszakadt k\u00f6t\u00e9lgy\u0171r\u0171t k\u00e9s\u0151bb t\u00fczetesen megvizsg\u00e1lva kider\u00fclt, hogy csak k\u00edv\u00fclr\u0151l l\u00e1tszott j\u00f3nak, belseje viszont sil\u00e1ny min\u0151s\u00e9g\u0171 volt.
\nT\u00e1rsainak, miut\u00e1n Kr\u00f3l is leereszkedett hozz\u00e1juk, borzaszt\u00f3 lelki\u00e1llapotukban m\u00e9g tov\u00e1bbi k\u00e9t \u00e9s f\u00e9l \u00f3r\u00e1jukba ker\u00fclt, mire a t\u00f6rmel\u00e9kmez\u0151re le\u00e9rtek. Ser\u00e9nyi r\u00f6gt\u00f6n lerohant a Popr\u00e1di-t\u00f3hoz, hogy k\u00fcld\u00f6nc\u00f6t menesszen a Csorbai-t\u00f3hoz hord\u00e1gy\u00e9rt \u00e9s vezet\u0151k\u00e9rt. A t\u00f6bbiek egy utols\u00f3 im\u00e1t mondva elhunyt bajt\u00e1rsuk felett, nem sokkal k\u00f6vett\u00e9k \u0151t. Horn egyenesen a Csorbai-t\u00f3hoz ment, hogy megt\u00e1viratozza a borzaszt\u00f3 trag\u00e9di\u00e1t a Wachter sz\u00fcl\u0151knek, majd ifj. Franz J\u00e1nos \u00e9s Skok\u00e1n P\u00e1l vezet\u0151kkel visszat\u00e9rt a Majl\u00e1th-mened\u00e9kh\u00e1zba. (A baleset r\u00e9szleteir\u0151l a Turist\u00e1k Lapja, a Mecsek Egyes\u00fclet \u00c9vk\u00f6nyve \u00e9s a Taternik 1907. \u00e9vi k\u00f6teteiben t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dhatunk.)
\nEzen az est\u00e9n m\u00e1r hi\u00e1ba v\u00e1rt\u00e1k \u0151ket a Szil\u00e9ziai-h\u00e1zban Komarnicki Gyula, Komarnicki Roman \u00e9s Hefty Gy. Andor, hogy megtarts\u00e1k a lengyel hegym\u00e1sz\u00f3kkal a m\u00e1sodik nagy tal\u00e1lkoz\u00e1sukat, mert a lengyelek oda\u00e9rkez\u00e9se ut\u00e1n nem sokkal a t\u00e1trasz\u00e9plaki k\u00fcld\u00f6nc j\u00f6tt csak a szomor\u00fa h\u00edrrel.
\nM\u00e1snap reggel, miut\u00e1n Ser\u00e9nyi lement szekeret szerezni, Horn a vezet\u0151kkel \u00e9s a h\u00e1z mindenes leg\u00e9ny\u00e9vel felment a B\u00e9k\u00e1s-tavakhoz, hogy Wachter Jen\u0151 holttest\u00e9t lesz\u00e1ll\u00edts\u00e1k. A d\u00e9lut\u00e1n folyam\u00e1n tov\u00e1bbi vezet\u0151k \u00e9rkeztek, \u00e9s a holttestet levitt\u00e9k a batizfalvi temet\u0151 halottash\u00e1z\u00e1ba. 10-\u00e9n utols\u00f3 \u00fatj\u00e1ra indult haza a Mecsek alj\u00e1ba, P\u00e9csre, ahol 12-\u00e9n a v\u00e1rosi temet\u0151ben a csal\u00e1di s\u00edrboltba anyai nagyanyja mell\u00e9 helyezt\u00e9k \u00f6r\u00f6k nyugalomra.
\nAz Egyetemi Oszt\u00e1ly tagjai gy\u00e1szuk jel\u00e9\u00fcl szint\u00e9n hazat\u00e9rtek a T\u00e1tr\u00e1b\u00f3l \u00e9s ebben az \u00e9vben m\u00e1r nem v\u00e9geztek magashegyi m\u00e1sz\u00e1sokat. M\u00e9g ez \u00e9vben, a Lovasber\u00e9nyben okt\u00f3ber 11.-\u00e9n megtartott k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s\u00fck\u00f6n elhat\u00e1rozt\u00e1k, hogy eml\u00e9ket \u00e1ll\u00edtanak elhunyt bajt\u00e1rsuknak a Menguszfalvi-v\u00f6lgyben. A M\u00e1rta-cs\u00facs els\u0151k\u00e9nt megm\u00e1szott k\u00f6z\u00e9ps\u0151 orm\u00e1t az Egyetemi Oszt\u00e1ly Janusz Chmielowski javaslat\u00e1ra m\u00e9g ebben az \u00e9vben Wachter-torony<\/strong><\/font>nak nevezte el. A f\u0151orom d\u00e9li k\u00e9m\u00e9ny\u00e9t pedig egyes irodalmi forr\u00e1sokban Wachter-k\u00e9m\u00e9ny<\/strong><\/font>nek is eml\u00edtett\u00e9k. Gr\u00f3sz Alfr\u00e9d kiadatlan nevez\u00e9ktan\u00e1ban a Fels\u0151-Mered\u00e9ly-csorba Wachterscharte, azaz Wachter-csorba<\/strong><\/font> n\u00e9ven szerepel.<\/p>\n

Wachter Jen\u0151 eml\u00e9ke<\/strong><\/p>\n

Wachter Jen\u0151 hal\u00e1la ellent\u00e9tet v\u00e1ltott ki a Magyar Turista Egyes\u00fclet vezet\u00e9se \u00e9s az Egyetemi Oszt\u00e1ly k\u00f6z\u00f6tt a hegym\u00e1sz\u00e1s m\u00f3dj\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9s\u00e9ben, ami oda vezetett, hogy ezen a k\u00f6zgy\u0171l\u00e9sen tagjai kimondt\u00e1k az anyaegyes\u00fcletb\u0151l val\u00f3 kiv\u00e1l\u00e1sukat, \u00e9s az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 Budapesti Egyetemi Turista Egyes\u00fcletk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dtek tov\u00e1bb.
\n1909-re a Wachter sz\u00fcl\u0151k adom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l megvolt az eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1ra sz\u00fcks\u00e9ges p\u00e9nz, a Magyarorsz\u00e1gi K\u00e1rp\u00e1tegyes\u00fclet k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel megk\u00e9rt\u00e9k a birtokos Hohenlohe herceg enged\u00e9ly\u00e9t. Ser\u00e9nyi Jen\u0151 m\u00e1jus 30-\u00e1n a kor\u00e1bban tervbe vett, a Hinc\u00f3-tavak \u00e9s a Tengerszem-cs\u00facs fel\u00e9 el\u00e1gaz\u00f3 \u00f6sv\u00e9nyek tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1n\u00e1l l\u00e9v\u0151 sziklat\u00f6mb helyett alkalmasabbnak tal\u00e1lta a B\u00e9k\u00e1s-tavak alatti T\u00fczel\u0151k\u0151 homlokfal\u00e1t az eml\u00e9kt\u00e1bla elhelyez\u00e9s\u00e9re. A 80 x 60 cm-es, 2 cm vastag sv\u00e9d sz\u00fcrke gr\u00e1nitb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt t\u00e1bla elhelyez\u00e9si munk\u00e1latai j\u00falius 22-\u00e9n befejez\u0151dtek, az \u00e1tad\u00e1st pedig augusztus 8.-ra, hal\u00e1l\u00e1nak m\u00e1sodik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1nak napj\u00e1ra t\u0171zt\u00e9k ki. Ezen a gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 sz\u00e9p vas\u00e1rnapon k\u00f6zel sz\u00e1zan jelentek meg, akik k\u00f6z\u00fcl 39 lengyel \u00e9s 31 magyar r\u00e9sztvev\u0151 al\u00e1\u00edr\u00e1s\u00e1val is meg\u00f6r\u00f6k\u00edtette jelenl\u00e9t\u00e9t a BETE 1908-09 \u00e9vi t\u00faranapl\u00f3j\u00e1ban. A Barcza Imre l\u00edrai sz\u00f6veg\u00e9vel ell\u00e1tott t\u00e1bla f\u00f6l\u00f6tt gyop\u00e1rb\u00f3l font koszor\u00fa l\u00f3gott, a T\u00fczel\u0151k\u0151 k\u00f6zvetlen el\u0151ter\u00e9t a lengyel h\u00f6lgyek frissen szedett havasi vir\u00e1gokkal bor\u00edtott\u00e1k.
\nEl\u0151sz\u00f6r dr. Komarnicki Gyula, a BETE eln\u00f6ke sz\u00f3lalt fel, besz\u00e9d\u00e9t a lengyelek r\u00e9sz\u00e9re n\u00e9met\u00fcl is elmondta, melyre dr. Jan Nowicki a lengyel Towarzistwo Tatrza\u0144skie nev\u00e9ben hosszabb besz\u00e9dben v\u00e1laszolt. \u0150t k\u00f6vet\u0151en Balog K\u00e1roly, a Mecsek Egyes\u00fclet eln\u00f6ke, majd L\u0151vy M\u00f3r a Magyarorsz\u00e1gi K\u00e1rp\u00e1tegyes\u00fclet k\u00e9pviselet\u00e9ben mondott besz\u00e9det. A megeml\u00e9kez\u00e9sen k\u00e9pviselve voltak m\u00e9g a Magyar S\u00ed Klub dr. Jord\u00e1n K\u00e1roly vezet\u00e9s\u00e9vel, az \u00d6sterreichischer Alpen Clubot dr. Ser\u00e9nyi Jen\u0151, m\u00edg a Sekcya Turystyczna Towarzystwa Tatrza\u0144skiego tagjait Dr. Kazimierz Panek k\u00e9pviselte. Sorban elhelyez\u00e9sre ker\u00fcltek a t\u00e1bla al\u00e1 az egyetlen gyermek\u00fcket elvesztett sz\u00fcl\u0151k \u00e1ltal k\u00fcld\u00f6tt, a BETE, a Magyarorsz\u00e1gi K\u00e1rp\u00e1tegyes\u00fclet, a Mecsek Egyes\u00fclet \u00e9s m\u00e1sok koszor\u00fai, \u00e9s a t\u00e1bla k\u00f6r\u00e9 is m\u00e9g sz\u00e1mos havasi r\u00f3zsa \u00e9s gyop\u00e1rcsokor ker\u00fclt.
\nT\u00e1viratban \u00fcdv\u00f6z\u00f6lt\u00e9k a megjelenteket D\u00e9ry J\u00f3zsef, dr. T\u00e9ry \u00d6d\u00f6n (a MTE eln\u00f6ke), Hatvan Ferenc (a DTE nev\u00e9ben) \u00e9s dr. August Otto (a MKE Szil\u00e9ziai Oszt\u00e1lya nev\u00e9ben). A megeml\u00e9kez\u00e9st Komarnicki Gyula szavai fejezt\u00e9k be, megk\u00f6sz\u00f6nve a t\u00f6meges r\u00e9szv\u00e9telt.<\/p>\n

Ezt\u00e1n a BETE \u00e9s a szepesi hegym\u00e1sz\u00f3k k\u00f6r\u00e9ben hagyom\u00e1nny\u00e1 v\u00e1lt, hogy minden \u00e9vben az \u00e9vfordul\u00f3 napj\u00e1n felkerest\u00e9k \u00e9s megkoszor\u00fazz\u00e1k az ett\u0151l fogva mind a mai napig \u201eWachter-k\u0151<\/strong><\/font>nek\u201d (szlov\u00e1k t\u00e9rk\u00e9peken is \u201eWachterka\u201d) nevezett szikl\u00e1n az eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t. Tehett\u00e9k ezt mindaddig, m\u00edg a t\u00e1bla az eredeti hely\u00e9n volt, az utols\u00f3 ismert koszor\u00faz\u00e1s 1932-ben volt. A harmincas \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n a Magas-T\u00e1tr\u00e1ban itt-ott elhelyezett eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1kat \u00f6sszeszedt\u00e9k, \u00e9s egy helyre gy\u0171jt\u00f6tt\u00e9k. Ebben nagy szerepet j\u00e1tszott, Otakar \u0160tafl, aki a 20-as \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l sok \u00e9ven \u00e1t a Popr\u00e1di-t\u00f3n\u00e1l l\u00e9v\u0151 mened\u00e9kh\u00e1z gondnoka volt feles\u00e9g\u00e9vel, a hegym\u00e1sz\u00f3 Vlasta \u0160taflov\u00e1val egy\u00fctt, \u00e9s pontosan ez a magyar nyelv\u0171 eml\u00e9kt\u00e1bla volt egyike azoknak, melyek \u201einspir\u00e1lt\u00e1k\u201d \u0151t egy \u201eszimbolikus temet\u0151\u201d l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra. Az \u201e\u00f6tletet\u201d Alojz Lutonsk\u00fd tervei szerint megval\u00f3s\u00edtott\u00e1k, \u00e9s 1940. augusztus 11-\u00e9n megnyitott Szimbolikus temet\u0151ben helyezt\u00e9k el a T\u00e1tr\u00e1ban legr\u00e9gebben \u00e1ll\u00edtottat, Wachter Jen\u0151 eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1j\u00e1t is.
\n1934. m\u00e1jus\u00e1ban \u2013 tal\u00e1n f\u00e9lve, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelem zivatar\u00e1ban az eredeti v\u00e9lhet\u0151leg meg fog semmis\u00fclni, hasonl\u00f3an a Gerlachfalvi-cs\u00facs Millenniumi Eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1j\u00e1hoz \u2013 a Magyar Ruggyanta\u00e1rugy\u00e1r R. T. turist\u00e1i az \u00e1ltaluk \u00e9p\u00edtett, M\u00e1trah\u00e1za \u00e9s Galyatet\u0151 k\u00f6z\u00f6tti \u201eEmerg\u00e9-\u00fat\u201d ment\u00e9n l\u00e9tes\u00edtett Wachter-pihen\u0151 k\u00f6zel\u00e9ben (a m\u00e1sik kett\u0151 Laufer Istv\u00e1n \u00e9s Ser\u00e9nyi Jen\u0151 nev\u00e9t viselte) egy term\u00e9sk\u0151obeliszkbe helyezt\u00e9k el a t\u00e1trai eml\u00e9kt\u00e1bla kisebb\u00edtett m\u00e1s\u00e1t, mely szint\u00e9n a sz\u00fcl\u0151k adom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt el. Sajnos ez az eml\u00e9kt\u00e1bla t\u00edz \u00e9vvel ezel\u0151tt elt\u0171nt, de ez \u201ebarb\u00e1r honfit\u00e1rsaink j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l\u201d. A gazd\u00e1tlan eml\u00e9khely t\u00f6nkremen\u0151ben van, \u00e9s ha \u00edgy megy tov\u00e1bb, hamarosan a j\u00fanius 10-i avat\u00e1s t\u00e1bl\u00e1ja is el fog t\u0171nni, az obeliszkkel egy\u00fctt.
\nA m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faig szinte minden \u00e9vben jelent meg \u00edr\u00e1s vele kapcsolatban. M\u00e1sz\u00e1sai bele ker\u00fcltek a r\u00e9gieken k\u00edv\u00fcl az \u00fajabb hegym\u00e1sz\u00f3 kalauzokba is. A mind\u00f6ssze k\u00e9t szezonra \u201ekorl\u00e1toz\u00f3dott\u201d t\u00e1trai tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9vel a szlov\u00e1k, lengyel valamint n\u00e9met enciklop\u00e9di\u00e1k \u00e9s bibliogr\u00e1fi\u00e1k is foglalkoznak. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n eml\u00e9k\u00e9nek \u00e1pol\u00e1sa j\u00f3form\u00e1n csak a nevezetesebb \u00e9vfordul\u00f3kra korl\u00e1toz\u00f3dott, de a. 1967. szeptember 30-\u00e1n A Magyar F\u00f6ldrajzi T\u00e1rsas\u00e1g Hegym\u00e1sz\u00f3 Szakoszt\u00e1lya, mint a t\u00f6bbi polg\u00e1ri turista egyes\u00fclettel egy\u00fctt 1946-ban egy tollvon\u00e1ssal megsz\u00fcntetett BETE \u201ejogut\u00f3dja\u201d, P\u00e9csett tartott megeml\u00e9kez\u00e9st az \u00e1t\u00e9p\u00edtett s\u00edrn\u00e1l a 60 \u00e9vvel azel\u0151tt t\u00f6rt\u00e9ntekr\u0151l. A 75 \u00e9ves \u00e9vfordul\u00f3ra 1982-ben az Alpesi R\u00f3zsa hegym\u00e1sz\u00f3i az 1928-as fel\u00faj\u00edt\u00e1s \u00f3ta els\u0151 \u00edzben \u00fajra aranyozt\u00e1k a t\u00e1trai eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t, \u00e9s koszor\u00faz\u00e1s is t\u00f6rt\u00e9nt a Szimbolikus temet\u0151ben. De az arra j\u00e1r\u00f3 magyar turist\u00e1k mindig helyeztek el rajta vir\u00e1got. A centen\u00e1riumi \u00e9vfordul\u00f3 kapcs\u00e1n a Komarnicki Gyula Term\u00e9szetj\u00e1r\u00f3 \u00e9s Hegym\u00e1sz\u00f3 Sportegyes\u00fclet<\/strong><\/a> a Magyar F\u00f6ldrajzi T\u00e1rsas\u00e1g \u00e9s a Magyar Hegy- \u00e9s Sportm\u00e1sz\u00f3 Sz\u00f6vets\u00e9g erk\u00f6lcsi \u00e9s anyagi t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val megtiszt\u00edtotta, \u00e9s ism\u00e9t \u00fajra aranyozta eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1j\u00e1t, valamint fel\u00faj\u00edtotta p\u00e9csi s\u00edrhely\u00e9t. K\u00fcl\u00f6n k\u00f6sz\u00f6net dr. Fut\u00f3 Endr\u00e9nek, Scheirich L\u00e1szl\u00f3nak \u00e9s Sv\u00e1b L\u00e1szl\u00f3nak a fel\u00faj\u00edt\u00e1sban val\u00f3 k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck\u00e9rt. A rem\u00e9lhet\u0151leg m\u00e9lt\u00f3 megeml\u00e9kez\u00e9sek augusztus 11-\u00e9n \u00e9s 12-\u00e9n zajlottak a Magas-T\u00e1tr\u00e1ban \u00e9s P\u00e9csett.<\/p>\n

Wachter Jen\u0151 De excelsis c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1s\u00e1nak ezek az utols\u00f3 sorai:
\n\u201e… S ha j\u00f6n a sors, a V\u00e9g, \u00fagy a vil\u00e1g bolyg\u00f3 nagy concertmestere b\u00f6mb\u00f6lve, zokogva kapjon sziklah\u00e1rf\u00e1itok t\u00e9pett h\u00farjai k\u00f6z\u00e9, lavinad\u00f6rg\u00e9s zengje halotti dalomat, hull\u00f3 k\u0151z\u00e1por moraja. A k\u00f6ztetek domborul\u00f3 kis s\u00edrra j\u00f3l \u0151rk\u00f6djetek Ti nagy hegyek, ne feledj\u00e9tek meg\u00f6nt\u00f6zni egy p\u00e1r k\u00f6nnycseppel, hogy el ne hervadjon rajta a havasi r\u00f3zsa \u00e9s a szende gyop\u00e1r.\u201d<\/em><\/p>\n

Dr. Komarnicki Gyula 1909. augusztus 8-\u00e1n elhangzott eml\u00e9kt\u00e1bla avat\u00f3 besz\u00e9d\u00e9nek ezek az utols\u00f3 mondatai:
\n\u201e…De az\u00e9rt l\u00e9gy f\u00f6ld\u00f6nt\u00fali \u00e9letedben is boldog. Tudd meg, hogy mi, kik a hegyeket j\u00e1rjuk, mindig h\u00e1l\u00e1val gondolunk vissza re\u00e1d, ki benn\u00fcnket azoknak titkaiba bevezett\u00e9l. Sz\u00edv\u00fcnkbe v\u00e9st\u00fck eml\u00e9kedet s eml\u00e9ked k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk maradand\u00f3bb lesz, mint azt az \u00e9rcbe vagy k\u0151be faragott eml\u00e9k hirdetni k\u00e9pes.<\/em>
\nDe az\u00e9rt \u00e1lljon itt e k\u0151t\u00e1bla. Hirdesse ama sz\u00e1zaknak, kik erre veszik \u00fatjukat, akik itt haladnak el, hogy a Tengerszemcs\u00facsr\u00f3l n\u00e9zz\u00e9k, csod\u00e1lj\u00e1k a T\u00e1tra fens\u00e9ges sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t …hirdesse e t\u00e1bla azoknak, hogy mi nem feledkezt\u00fcnk meg r\u00f3lad, hanem kegyelettel \u0151rizz\u00fck meg eml\u00e9kedet, a Tiedet, ki nek\u00fcnk bar\u00e1tunk, mester\u00fcnk volt\u00e1l, a Tiedet, kit l\u00e1ttunk az ihlet a lelkesed\u00e9s pillanat\u00e1ban, az \u00f6r\u00f6m\u00f6k tiszta forr\u00e1s\u00e1n\u00e1l. Szilaj volt\u00e1l mint b\u00e9rci zerge, elszakadt\u00e1l t\u0151l\u00fcnk, de eml\u00e9ked \u00e9ljen k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk \u00f6r\u00f6kk\u00e9!”<\/em><\/p>\n

Balog K\u00e1roly, a Mecsek Egyes\u00fclet eln\u00f6k\u00e9nek a t\u00e1bla avat\u00e1sakor elhangzott szavai:
\n\u201e… Magasra t\u00f6rekv\u0151, h\u0151si k\u00fczdelemnek hoztad \u00e1ldozatul ifj\u00fa \u00e9letedet ott, ama zord sziklatorony t\u00f6v\u00e9ben. Mi sem k\u00f6lthetett fel hossz\u00fa, n\u00e9ma szenderg\u00e9sedb\u0151l, sem a term\u00e9szetnek hajnali \u00e9bred\u00e9se, sem a j\u00f3 bar\u00e1toknak h\u00edv\u00f3 szava, sem forr\u00f3 k\u00f6nnye a szeret\u0151 sz\u00fcl\u0151knek – s \u00edme! felt\u00e1masztott halottaidb\u00f3l a kegyelet \u00e9s eml\u00e9ked \u00e9lni fog \u00f6r\u00f6kk\u00e9.<\/em>\u201d<\/p>\n

Leg\u00e1nyi Dezs\u0151 pedig ezt \u00edrta a TA IV. \u00e9vfolyam\u00e1ban, 1913-ban, a 88. oldalon:
\n\u201e… De vir\u00e1gosnak kell lennie mindig annak a s\u00edrhalomnak, mert nem feledheti \u0150t a magyar ifj\u00fas\u00e1g sem, mely az \u0150 p\u00e9ld\u00e1j\u00e1b\u00f3l tanulhat term\u00e9szetszeretetet, Istenf\u00e9lelmet \u00e9s sz\u00edv\u00f3s, er\u0151s akaratot – de egy\u00fattal az \u0151 korai hal\u00e1l\u00e1b\u00f3l a legnagyobb el\u0151vigy\u00e1zatot is!<\/em>\u201d<\/p>ngg_shortcode_0_placeholder","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A cikkb\u0151l betekint\u00e9st nyerhet\u00fcnk az egykori kiv\u00e1l\u00f3 hegym\u00e1sz\u00f3 r\u00f6vid, de tartalmas \u00e9let\u00e9be. Megismerhetj\u00fck a Magas-T\u00e1tr\u00e1ban, a Simon-toronyr\u00f3l ereszked\u00e9s k\u00f6zben bek\u00f6vetkezett tragikus baleset r\u00e9szleteit, \u00e9s a Wachter Jen\u0151 eml\u00e9k\u00e9nek meg\u0151rz\u00e9s\u00e9re az\u00f3ta tett er\u0151fesz\u00edt\u00e9seket is \u00e1ttekintj\u00fck.<\/p>\n","protected":false},"author":6,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[3],"tags":[],"class_list":["post-72","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-hegymaszas"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/hegyvilag.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/72","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/hegyvilag.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/hegyvilag.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/hegyvilag.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/6"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/hegyvilag.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=72"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/hegyvilag.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/72\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/hegyvilag.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=72"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/hegyvilag.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=72"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/hegyvilag.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=72"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}