Hegység, csúcs, fal:
Totes-Gebirge, Schermberg (2396 m)
Kiindulópont
Almtalerhütte parkolója
Teljes szintkülönbség:
1700 m
Mászás:
600 m
Időtartam:
A beszállásig: 3-4 h
A mászás: 2,5-3 h
Lefelé: 3-4 h
Összesen: 8,5-11 h
Kiépítés
Rossz Tűrhető Jó Kiváló
Fekvés: délkeleti

Részletes beszámoló

Megközelíthetőség:

A Hegyeshalom-Bécs-A1 autópályán haladunk egészen az A9 autópálya csomópontjáig, itt délnek fordulunk az A9-en, majd Ried im Traunkreis után letérünk Pettenbach felé. Innen Grünau felé hajtunk tovább, majd a Gasthof Jagersimmerl-nél balra letérünk az Almtali főútról és a keskeny, följebb földúton az Almtalerhaus parkolójáig autózunk (714 m).

A parkolótól mintegy 5 km-t kell fölfelé gyalogolnunk a völgyben a meredek kaptató aljáig, ahonnan a Welser Hütte teherlisftje indul. Innen meredek, látványos, cikk-cakkozó ösvényen kapaszkodunk föl a Welser Hüttéig (1740 m), a felső szakaszon könnyű biztosított szakaszokkal, létrával tarkítva és leküzdve több, mit ezer méter szintkülönbséget. A hütte előtt állva nehéz megállapítani, melyik is a Schermberg csúcsa: a délnyugat felé eső, innen dupla csúcsúnak látszó hegy a miénk.

A háztól a 215. sz. úton indulunk tovább a Grosser Priel felé vezető hágó irányába. Előbb egy létrán mászunk föl, majd karsztos poljére érünk, innen ágazik ki jobbra a beszállásig vezető út. Ezen sziklás, törmelékes terepen érjük el a fal tövénél, egy barlangszerű bemélyedésnél a beszállást (1800 m).

A túra leírása:

A mászás három szakaszra tagolható: az elsőben az Almtaler Köpfl (2204 m) nevű előcsúcs tagolt falán mászunk, illetve az összekötőkben gyalogolunk fölfelé. A steig nehéz szakaszai itt találhatók. A beszálló ferde rámpa (B-C) felső szakaszán mindjárt egy erőteljesebb résszel kell megküzdeni (C) egy szűkületben. Rövid átkötéssel újabb nehéz (C-D) és kitett szakaszhoz érünk, ahol egy megdőlt táblán kell nagy mélység fölött átkapaszkodni. Egy kitett traverz (C) majd egy könnyebb felszökés (B) rövid gyaloglórészhez vezet, amely az előcsúcsra vezető tagolt sziklafal alá visz. Egy erőteljes kis felszökés (C-D) mutatja meg, hogy azért nem gyerekjáték ez a steig, majd egy rámpa egy sziklatető alá vezet (B), ahonnan meredeken m ászunk tovább (C). A következő, ugyancsak kitett rámpa majd él (C-D) a mászás egyik leglátványosabb szakasza. Innen hosszan kapaszkodunk föl a jól tagolt sziklán, könnyű, de élvezetes mászással (B, B-C) az Almtaler Köpflig.

A kis csúcskereszttől végigtekinthetünk utunk további két szakaszán. Először a kitett gerinctúra (ennek jobb oldalán ezer méteres a mélység, a baloldalon „csak” 2-3 száz), majd a csúcsi kapaszkodás következik. Maga a gerinc nem nehéz, két kitett lemászást (B) nem számítva leginkább A, A-B. Viszont szédítően látványos.

A csúcsi emelkedő sem nehéz, de végig mászós, B, itt-ott B-C). Táblák, fallépcsők, kisebb falacskák, élek és elképesztő mélység alattunk és a kiemelkedés, a kinyíló panoráma jellemzi utunkat egészen a Schermberg 2396 méteres csúcsáig.

Lemenet:

A steig lemeneti útja is élvezetes, de nem veszélytelen túra. Törmelékes terepen ereszkedünk le a csúcsról, majd a táblás elágazásnál balra térünk (265. sz. út, Hermann Wöhs Steig). Innentől elképesztő karrmezőn vezet lefelé az utunk (útnak csak a jelzések miatt nevezhető), ahol több méteres hasadékok fölött-mellett ugrálunk, mászunk, ahogy éppen tudunk. Vigyázat, egy óvatlan lépés itt súlyos balesethez vezethet! Lejjebb a mélyedésekben fekvő, utunkat keresztező hómezők miatt szükséges a fokozott figyelem, mivel alattomos víznyelőket rejthetnek. Ha tehetjük, a kitaposott nyomban haladjunk és mindig a túloldali jelzést célozzuk meg! Lejjebb a terep egyszerűbbé válik és utunk a hágóba vezető jelzett ösvénybe (215. sz.) torkollik, ahonnan oldalról tekinthetjük végig a mászás útvonalát. Lejjebb drótköteles részeken és pár meredek létrán (Hansbauer-Band, B) ereszkedünk tovább, majd elérjük a steig kiágazásának helyét és nem sokkal később a Welser hüttét.

Megjegyzés:

Nagyon látványos és változatos, igen kondícióigényes mászás igazi magashegyi környezetben. Meredek, rövid felszökések, keskeny peremek, kitett gerincszakasz teszik változatossá ezt a remek steiget. Maga a mászás pár rövid szakasz leszámítva nem túl nehéz és végig nagyon jól biztosított. Jellegéből adódóan csak biztos időben vállalható, és ez a lemeneti út felső szakaszára is vonatkozik. 1-2 liter víz szükséges! A beszállásnál található falrajz három D szakaszt jelöl, de ez véleményünk szerint túlzás, maximum C-D. A lemeneti út a karrmező hasadékjai és hómezői miatt fokozott figyelmet igényel!

Kőkemény klettersteig hétvége szervezhető nagyon jó kondiban lévőknek a közeli Bert-Rinesch klettersteig kombinálásával: első nap fölmászunk a Priel-Schutzhaus-ig, másnap a Bert-Rinesch steigen megmásszuk a Grosses Prielt, majd a túloldalon lereszkedünk a Welfer hüttéig. A harmadik nap innen megmásszuk a Tassilo klettersteiget, majd a Priel-Schutzhaus érintésével visszatérünk a kiindulópontba.

Mászható időszak:
június-október

Menedékház:
Welser Hütte (1740 m)

Felszerelés:
Sisak, klettersteig-szett, kesztyű, túrabot